Kedves Vendégeink!

Ha ellátogatnak hozzánk, a környező zalai települések történelmi, természeti és kulturális értékeit is felfedezhetik, megismerhetik! Ezért szeretettel ajánljuk figyelmükbe az alábbi programajánlatot, melyek között bizonyarára Önök is megtalálják a kedvükre valót.

Tartalmas és kellemes időtöltést kívánunk!

Rádiházi ménes

Rádiházán találjuk az 1994 decemberétől Kabala Ménes Kft. néven működő lovasturizmus-központot. A település egykor önálló volt, de mára már Gutorföldével egybeépült. A környék ősgyeppel borított, szubalpin éghajlatú, dombos legelői kiválóan alkalmasak lótenyésztésre. Bartha László földbirtokos 1912-ben 7 lipicai kancával kezdte el a lótenyésztést. Az 1949-ben alapított rádiházi ménes feladata minél jobb minőségű versenylovak kitenyésztése volt - a budapesti "ügető" részére. A Rádiházi Ménest Magyarországon elsők között állították a lovasturizmus szolgálatába. Már 1963 nyarán 640 fizetett panziónapot ért el, általában 8-9 napos tartózkodási idővel, osztrák, német és angol vendégekkel. A lovassport a hetvenes évek elejétől egyre magasabb színvonalat produkált; az országos bajnokságok, nemzetközi versenyek négy-ötezer fős közönség előtt folytak. Később a Bartha-kúria átépítésével 10 szobás szállót alakítottak ki, étteremmel, pinceborozóval, teniszpályával.

(www.radihaza.hu)

Bakancsos Turizmus

A térség területén fut keresztül a Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kék Túra, mely az Országos Kék Túra rendszerének része. A Kék Túrát, a fellendülő európai túramozgalom szellemében, 1938-ban, Szent István király halálának 900. évfordulójának tiszteletére jelölték ki, Cholnoky Jenő – neves geográfusunk- kezdeményezésére, aki a Magyar Turista Egyesület elnöke volt ekkor. A Sümegtől a Nagy-Milicig tartó, 910 km-es turistaút nemcsak hazánk, de Európa leghosszabb útvonala is volt. Az Országos Kék-túra igazi népszerűségét Rockenbauer Pálnak köszönheti, aki 1979-ben a Magyar Televízió forgatócsoportjával bejárva az utat elkészítette a „Másfélmillió lépés Magyarországon” című filmjét. Térségünket az 1986-ban a „Még egy millió lépés Magyarországon” című produkció apropóján járta be a forgatócsoport, s így ismerte meg az egész ország. Írott kőtől Szekszárdig mutatta be Rockenbauer Pál és csapata a Dunántúlt. A film hatására ez az útvonal is bekerült az Országos Kék-túra rendszerébe „Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kék-túra” néven, így tisztelegve az időközben elhunyt filmes emléke előtt. E túraútvonal a legjelentősebb a térségben, kiemelt jelentőségét az adja, hogy a nemzetközi túraútvonal-hálózat része. A térség másik jelentős túraútvonala az „Olajos Körút - Papp Simon útján”, melynek hossza 89 km. Nevét Dr. Papp Simon geológus, egyetemi tanárról kapta, aki a helyi és az országos szénhidrogén-bányászat megteremtője, egyik legkiemelkedőbb alakja volt. Nevéhez fűződik a budafapusztai és a lovászi szénhidrogénmező feltárása is. Papp Simon neve összeforrt a vidékkel: az ő irányításával indult meg 1937-ben az iparszerű szénhidrogén-bányászat Lispe határában, neki köszönhető a MAORT lendületes fejlődése. A túra a hajdani olajvidék ipartörténeti és természeti értékeit igyekszik bemutatni. Útvonala a Letenyei-dombságot, a Kerka-völgyét és a Tenke vidékét érinti. A térség gyalogtúra útvonalakkal kellően lefedett, a természetjárás, a túrázás tekintetében a táj kiemelkedően jó turisztikai adottságokkal bír. A vidék szép, változatos, élővilága gazdag, az urbanizáció hatása összességében mérsékelt, igazi természet közeli környezet, mely valódi élményt, kikapcsolódást képes nyújtani.

(www.turistautak.hu)

Angyalok Kertje Panzió

Pusztaederics, ez a kis Válicka-völgyi zsákfalu ideális helyszín az aktív pihenésre, a reformkonyha-kísérletekre. Ha kedvünk tartja, nagyokat kirándulhatunk. Az egyik dombon átvágva a rádiházi méneshez jutunk, a másikon a pusztaszentlászlói termálstrandhoz. Különleges házikó nyitotta meg kapuit a Göcsej határán lévő, 180 lelkes falu szélén. Már a neve is meglepő: Angyalok Kertje. Persze hívhatnák Zsuzsa néni kertjének is, hiszen ő, a tulajdonos anyósa az, aki ott biogazdálkodást folytat, különleges kenyeret süt, főzőtanfolyamokat vezet. De nem így nevezik a házat. Már csak azért sem, mert Budapesten már hetedik éve működik a Dudás Katalin pszichológus, táplálkozási szakértő vezette Angyalok Konyhája, s a vendégház megszületését ez a konyha inspirálta. Ha úgy tetszik: lett házuk, saját kertjük, ahová el lehet vonulni. Tisztítókúrára, léböjtre vagy csak a gyökerek újraélesztésére, a természettel való azonosulás újrafogalmazására. A megtapasztalás a csenddel kezdődik. Pusztaedericsen ugyanis nincs mobil térerő, s ezért a 12 ágyas Angyalok Kertje vendégházban sem csengenek a telefonok. Az egyetlen csengő hang a kolomp, ami a falu mindössze két utcáján vonuló teheneket kíséri. A békés hangulathoz jótékonyan hozzájárul a kis település fekvése, a sok zöld, a gombászterepeket ismerő jókedvű falugazda, a találékony polgármester (aki még a masszőrt is házhoz hozatja az idősebbek kedvéért) - és persze a Ház. Az Angyalok Kertjében minden családias. Az étkezések a közös térben egyetlen közös asztalnál folynak, akkor, amikor a társaság igényli. A tápláléknak való begyűjtésében akár segédkezni is lehet, hiszen a biokertben minden fontos zöldség megterem, télidőben persze csak a spájzig kell elmenni. Ott lapulnak a jó házilekvárok, az eltett savanyúságok is. Kenyér mindennap frissen készül, hol egy kis dióval, tökmaggal, hol kis kockákra vágott zöld és sárga paprikával, curryvel.

(www.angyalokkertje.hu)

A „Haza Bölcsének Szülőháza

Az egyszerű, barokk kúriát 1785 körül építtette Deák Ferenc édesapja. Itt született a ″haza bölcse″ 1803. október 17-én, erre a ház bejáratánál 1897-ben elhelyezett fehér márványtábla is emlékeztet. Deák Ferenc születésének 200. évfordulója tiszteletére megtörtént söjtöri szülőházának teljes műemléki rekonstrukciója. Az 1770 körül kialakított robusztus épület festett falaival, a rekonstruált, 18-19. század fordulóját idéző konyhával a zalai köznemesség életmódjának egyedülálló tanúja. Az emeleti szobákban a 18-19. századból származó bútordarabok, a Nádasdy-Mausoleum hatását, a köznemesség olvasáskultúráját ismertető kamara kiállítás gazdagítják ezt a képet. A földszint egyik termében "A Deák-család és Deák Ferenc emlékezete", míg a másikban "Zala mezei gazdái" címmel látható kiállítás.

(www.sojtor.eu)

Vadászturizmus

A térség belföldön és külföldön egyaránt nevezetes a vadállományáról. A környéken található leseken meg lehet figyelni a vadászállományt: szarvas, vaddisznó, őz, nyúl, róka, borz, fácán, és különböző madarak pl: sas. A 75-ös úton Bak felé haladva van Sohollár, gróf Széchenyi István vadásztanyája, ahol az ősi hagyományt felújítva minden év szeptemberében Hubertus misével egybe kötve emlékeznek meg a vadászok védőszentjéről. Ez egyben a vadászidény kezdetét is jelzi. A nyitó ünnepségen bemutatkoznak a vadásztársaságok, felavatják az új vadászokat és a régi és új trófeákból bemutatót rendeznek. Az íjászok is felvonulnak. A programot vásár, vadászkutya bemutató, szépség és ügyességi verseny, vadásztársaságok közötti főzőverseny gazdagítja.

(www.valickavolgye-vadaszklub.hu)

Budafai Arborétum

Bázakerettyétől mintegy 2 km-re található a meghitt zalai dombok között, gyönyörű göcseji bükktájba illeszkedve a Budafapusztai Arborétum (Budafai Arborétum). A Zalai Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság 1959-ben létesítette a 46 hektáros arborétumot. Az 1926-ban épített vadászház, ami a Zichy család tulajdonát képezte, és a köré telepített park képezi az Arborétum magvát. Több mint 200 fajta többnyire védett növénnyel, fenyővel, lomb- és cserjefajtával büszkélkedhet. A fafajok Észak-Amerikából, Ázsiából és Észak-Európából származnak. A leglátványosabbak talán a jegenye-, mamut- és a mocsári fenyők, valamint a május elején nyíló azáleák. Az árnyas sétautakon barangolva forrás táplálta kis völgyzárógátas tavat találnak az ide látogatók. Kiépített, szép pihenőhelyek alkalmat biztosítanak az erdei falatozáshoz, szalonnasütéshez. A Budafai Arborétum - nagy tájesztétikai értéke és látványossága mellett - erdészeti kutatási és oktatási célokat is szolgál. Fejlődéstani vizsgálatokat végeznek, melyek segítségével kiválasztják a zalai erdőtelepítésekhez legalkalmasabb fenyőfajtákat.

(www.zalaerdo.hu/hu_budafa.php)

Csömödéri Erdei Vasút

A Csömödéri Erdei Vasúté a leghosszabb kisvasúti hálózat Magyarországon, a Zala megyében található rendszer hossza 102,9 kilométer. Érdekessége, hogy ennek mindössze a harmadán van személyszállítás, a forgalom nagy részét még ma is a fát szállító tehervonatok jelentik. Vonalai hangulatos településeken át haladnak, számos turisztikai látnivalót kötnek össze. Vonzó zalai tájak, dombok és erdőségek között kanyarog az a keskeny nyomsávú vasútvonal, amely az elmúlt időszakban a térség egyik legjelentősebb turisztikai vonzerejévé vált. A Zalaerdő Rt. Erdei Vasútüzeme által működtetett kisvonat igen kedvelt a kirándulóknak, túrázóknak. A zalai erdei vasút megépítése több mint száz évvel ezelőtt kezdődött meg, pusztán gazdasági szempontok miatt. Az agyagos talajú erdőből a felázott, s emiatt járhatatlanná vált földutakon problémát okozott a kitermelt faanyag szállítása. A XIX. század végén ezért épült meg az első keskeny nyomsávú vasútvonal. Kezdetben két, egymástól független vonalon üzemelt: a Lenti- Zajda és a Csömödér- Kistolmács szárnyvonalon. Ahhoz, hogy a kisvasút személyszállításban és a faanyagszállításban is gazdaságosan üzemelhessen, meg kellett építeni az összekötő szárnyvonalat. A Lenti- Szilvágyi és a Csömödér- Kistolmácsi vonal összekötésére 1999 végén, 2000 elején került sor. A kisvasút a 2004-es évtől néhány újdonsággal is szolgál. Minden második vasárnap nosztalgiaszerelvény közlekedik a Lenti és Kistolmács közötti szakaszon. Külön megrendelésre az Erdélyből még 2000-ben Zalába importált Ábel nevű gőzös is az utazók rendelkezésére áll. A végállomás végén erdészeti, fűrészipari és vasúttörténeti tárlat várja az érdeklődőket. Ennek első terme kifejezetten a zalai erdei vasút múltját és jelenét tárja a látogatók elé. Az erdei kisvasút útvonala érinti a Kerka völgyét, illetve a Zala megyei bükkrégiót, ezen belül a vétyemi erdőtömböt is. A vonatos kirándulás alkalmával nemcsak egerészölyvet láthatunk, de akár a fekete gólya is szemünk elé kerülhet. Ritkaságszámba menő madara a vidéknek a haris, mely megbúvik a fűben, így általában csak a hangja hallható, az viszont igen jellegzetes, s azonnal felismerhető. Az erdőben élők közül, pedig az énekes madarak és a harkályok bukkannak fel gyakrabban.

(www.kisvasut.hu)